Furcsa átalakulás zajlik az egészségügyben, a mesterséges intelligencia alapvetően változtatja meg a gyógyítást és az egészségügyi rendszereket – derült ki az Egészségügyi Menedzsment Társaság (MEMT) 22. Adatvezérelt egészségügy és kiberbiztonság konferenciáján.

A leggyakoribb és a nehezebben diagnosztizálható betegségekről és a legmodernebb technikáról egyaránt szó esett az előadásokban.

Magyar orvosok is dolgoznak a Parkinson-kór felismerését a jellegzetes tünetek megjelenése előtt lehetővé tévő új módszereken, amelyek révén drámaian lehetne javítani a betegségben szenvedők életkörülményein.

A tüdődaganat korai felismerése a teljes gyógyulás lehetőségét ígéri, erről is beszélt Horváth Ildikó, az OKPI tudományos és oktatási igazgatója.

A tüdőrák halálozási arányának csökkentésében és a stroke kezelésében is segítséget nyújtanak a mesterséges intelligencia alapú szoftverek a PTE-n.

Az Alzheimer-kór diagnosztikában áttörést hozó szűrővizsgálat specifikus labordiagnosztikai vizsgálatból és egy számítógépen végezhető memória vizsgáló teszt-sorozatból áll, amely önmagában is alkalmas a korai demencia szűrésre.

A Semmelweis Egyetem Orvosi Képalkotó Klinikáján soron kívüli CT-időpontokkal segítik a budapesti daganatgyanús betegek diagnosztizálását.

Az elmúlt évtizedekben a mesterséges intelligencia (MI) szinte az összes iparágat átformálta, így az egészségügyet is megváltoztatta.

Az AUTORAD automata gerinc MR leletező alkalmazás intelligens megoldás a kézi leletezés felgyorsítására, a pontosabb diagnózis felállítására.

Keczéry Attila, a MOK titkára a Népszavát arról tájékoztatta, március 1-től mégsem kell egységesen alkalmazni az időpontfoglaló rendszert.